Jó olvasást!
Lexii:) xx
________________________________________________________________________
Ajánlott zene:
~ Lina szemszöge ~
"Felálltunk az ágyról és lementünk a nappaliba. A film borzalmas volt, de a végét nem láttam, mert elaludtam. Arra keltem, hogy a bejárati ajtón csengetnek."
Mikor kinyitottam a szemem, hallottam, ahogy nyitódik az ajtó. Gondolom Zayn nyitotta ki.
Belépett egy lány. Válig érő festett szőke haja össze volt kötve a feje tetején. Arcán 2 tonna vakolat.
Ahogy belépett, cipőjét levéve ugrott az előszobában várakozó Zayn nyakába.
- Zaynie baba! -majd megcsókolta.
Zayn miért nem mondta, hogy barátnője van? Mondjuk miért is mondta volna? Semmi közöm hozzá...
Mivel nem volt kedvem a nyálcseréjüket végignézni, ezért elmentem a konyhába, azzal a céllal, hogy igyak valamit. Nem tudom miért de nagyon rosszul éreztem magam. Mármint nem hányingerem van vagy ilyesmi. Belül fájt. Fogalmam sincs mi bajom.
Miután megittam a pohár narancslevet, visszamentem a nappaliba, remélve, hogy már befejezték korábbi tevékenykedésüket, Tippem bejött, ugyanis mát mind a ketten a kanapén ültek. Mikor beléptem Zayn felpattant.
- Hagy mutassam be neked a barátnőmet, Perrie Edwards-ot. Pezz ő itt Lina Thomson. - mutatott be minket egymásnak. Próbáltam jó fejet vágni ehhez az egészhez, de nem hiszem, hogy valami jól sikerült.
- Á, te vagy az a hajléktalan, aki csak a pénzt akarja kicsalni az én Zaynemből? Hát el kell, hogy keserítselek, ugyanis én nem fogom engedni, hogy holmi csöves velünk egy légtérbe legyen.Megértetted? Most azonnal tűnj el innen! - kezdett el velem kiabálni ok nélkül. Zayn lesokkolódva és kikerekedett szemekkel nézett a lányra.
Szavai szíven ütöttek. Egyből így nekem támadni? Nem értettem, hogy miért kell az alapján megítélni, hogy ilyen sötét múltam van. De nem baj, mert én már az elején is megmondtam: ha zavarok elmegyek. Tudtam én, hogy nem kellett volna elfogadnom az ajánlatot.
Könnyeimmel küszködve rohantam fel az emeletre táskámért amibe az a kevéske ruhám van. A szobába érve felkaptam a cuccom és lerohantam a lépcsőn, hogy minél hamarabb elhagyhassam a házat.
- Lina! - kapott Zayn a kezem után, de engem nem érdekel, hogy mit akar mondani.
- Figyelj! Ne haragudj, hogy eddig a terhedre voltam. Megígérem, hogy soha többet nem fogunk találkozni! Viszlát Zayn! Örülök, hogy találkoztunk! - Tudtam, hogy még akar valamit mondani, de nem hallgattam meg. Felkaptam a szakadt tornacsukám meg a farmerdzsekimet és kitártam az ajtót.
- Pá! - integetett utánam gúnyosan Perrie. Fejemet rázva hagytam el a házból és léptem ki az utcára. Ekkor tört ki belőlem a keserű zokogás. Hogy lehettem ekkora marha, hogy azt hittem, hogy tényleg lehet köztünk valami? Elvégre én csak egy átlagos lány vagyok, akinek rosszra fordult az élete. Szánalmas vagyok. Mi vagyok én egy sztár lányhoz képest aki gyönyörű? Én se szép nem vagyok és se sztár.
Még mindig sírva sétáltam London belvárosában, amikor elkezdett szakadni az eső. Nagyon szuper. Pont illik a lelki világomhoz. Futva értem be egy közeli parkba. Leültem egy fa alatti padra, és próbáltam egy kicsit megnyugodni.
~ Zayn szemszöge ~
Most megtudnám fojtani Perriet egy kanál vízben! Nem elég, hogy itt tesz az agyát, még Linát is elküldi az ÉN házamból. De vajon mi jogon? Az igazság az, hogy én nem vagyok szerelmes Pezzbe., csak a menedzserünk, Paul mondta, hogy legyünk együtt, mert kell egy kis 'szerelem' a médiának. Őszintén? Magasról leszarom a médiát. De nem fogom elviselni ezt a libát.
- Hallod most ezt miért kellett? Mi jogon szabod meg meg, hogy ki lakhat itt? Semmi közöd hozzá! - pirítottam rá.
-De igenis van hozzá közöm, ugyanis együtt járunk. Nem fogom engedni, hogy a pasim egy házban éljen egy ilyen tyúkkal.
- Perrie, nekem ebből elegem van. Menj el és soha többet nem merj visszajönni! - mondtam kicsit csendesebben.
- Mi?? Te most szakítani akarsz velem? - visította 2 oktávval magasabb hangon.
- Nem akarok, hanem fogok. Menj el, légyszíves!
- Hát márpedig én én innen egy tapodtat sem mozdulok el. Paul azt akarja, hogy együtt kell lennünk.
- Pont leszarom mit akar és mit nem Paul! Takarodj ki a házamból! - keltem ki magamból. Fura, szinte soha nem szoktam ennyire ideges lenni...
Sértett fejjel vonult ki, de még válla felett visszaszólt:
- Még nem végeztünk!
Hangosan csaptam be utána az ajtót. Most mit csináljak? Feltétlenül meg kell találnom Linát. Nagyon megkedveltem. Túlságosan is. Valami különleges van benn ami nagyon tetszik. Ezért nem veszthetem el őt. Igen, utána megyek.
Hihetetlen gyorsasággal robogtam fel a lépcsőn a telefonomért. Miután elraktam a telóm kimentem a lakásból, bezártam az ajtót és szomorúan vettem észre, hogy zuhog az eső. Nem érdekel. A kapucnimat a fejemre húzva indultam el Lina a keresésére. Merre keressem? Messze nem juthatott, hiszen alig 15 perce ment el. Úgy döntöttem először megnézem a közeli parkokat, hátha behúzódott egy ottani fa alá. Sejtésem beigazolódott. Egy fa alatti padon ült és sírt. A gondolat, hogy miattam sír, elborzasztott. Odarohantam hozzá, és leültem mellé a padra. Átöleltem, hogy megnyugodjon. Már mind a ketten csurom vizesek, hiszen a fa nem nagyon tudja felfogni az esőt. Mikor már kezdett megnyugodni felnézett.
~ Lina szemszöge ~
Éreztem, hogy itt van mellettem. Megakartam neki mondani, hogy menjen el, de nem tudtam. Mert nem akartam. Meg ha el is mondtam volna, akkor se ment volna el. Körülbelül 10 percig ülhettünk így összeölelkezve, mikor felnéztem gyönyörű barna íriszeibe. A szeme megőrjített.
- Miért jöttél utánam? - kérdeztem szipogva.
- Nem tudom. Semmit sem tudok. De egyet tudok. - nézett mélyen a szemembe. - Mégpedig azt, hogy azt szeretném, hogy hazagyere velem, és ne foglalkozz Pezz-vel. Nem érdemli meg, hogy egy ilyen gyönyörű lány, mint te foglalkozzon vele. Remélhetőleg soha többet nem fogod látni, mert kidobtam. Nem érdekel tovább, senki sem csakis te. - fejezte be monológját.
Ettől a kedves és törődő szavaktól totál elérzékenyültem. Egy-két könnycsepp gördült le az arcomról, amiket Zayn a kezével letörölt. Felemeltem a fejem. Mikor belenéztem a szemébe teljesen elvesztem. A pulzusom az egekbe szökött. A hasamban ezer meg ezer pillangó csapkodott eszeveszetlenül a szárnyaival. Mikor feleszméltem a fiú szemeinek csodálásából, már csak annyit érzékeltem, hogy Zayn feje egyre csak közeledik és közeledik az enyémhez...
Ennyi lenne! Tudom nem lett olyan hosszú de a következő már sokkal hosszabb lesz! :) Komizzatok! :) Kíváncsi vagyok a véleményetekre! :)
Puszi: Lexii:) xxx
.gif)